Szeretnéd megnézni a legnépszerűbb kutyikat? És nem csak azokat? Akkor nézd csak meg ezeket! Adatok, képek és még egyebek. Gyere és nézd meg! Minden menüben más kutya van.
Golden retrivernek a képét csak az alján találhatod meg!
Kiváló vadászkutya
Szelíd pajtása a gyerekeknek
Hibátlan temperamentumú
Intelligens
Könnyen képezhető
Elsőrangú kiállítási eb
Jó családi kedvenc
Elegáns, mindenkivel barátságos
A golden retriever az egész család számára ideális fajta. Elhancúrozik a gyerekekkel, élvezi, ha alkalmanként vadászni mehet gazdájával. Megbízható fajta, amely kennelben is tartható, ám akkor a legboldogabb, ha szeretett családja körében élhet. Imád apportírozni. Vakvezető, azaz "látószem" kutyaként is népszerű.
Európai típus: Szőrszíne az arany világosabb árnyalata. Rövidebb szőrű, mint az amerikai. Lába rövidebb az amerikainál, így megjelenése zömökebb. Jól pigmentált. Jól szögellt, elöl, hátul.
Amerikai típus: orr és fej része finomabb. Színe középarany, rézvörös, de sosem krém. Mellső szögellései szerényebbek, hátul olykor túlszögellt.
Karaktere: Engedelmes, intelligens, természetes hajlammal a munkára, barátságos emberekkel, állatokkal. Bizalommal teli, szeretetreméltó.
Mérete:Marmagasság: Kan: 56-61 cm, Szuka: 51-56 cm A mellcsonttól a farig mért hossz enyhén nagyobb, mint a marmagasság 12:11 arányban.
Súlya: Kan: 33-38 kg , Szuka: 29-34 kg
Fej, koponya: arányos, széles de nem durva. Erős, széles, mély fant. A stop jól hangsúlyozott, de nem meredek. Az arcorri rész olyan hosszú, mint az agykoponya.
Szemek: sötétbarnák, mandula vágású, egymástól távol ülőek. Szorosan záródó szemhéj. Barátságos, intelligens kifejezésű.
Fülek: közepesen nagy, szem vonalában tűzött. Ha előre húzzuk őket, csücskük éppen betakarják a szemet.
Orr: Jól pigmentált ( fekete vagy feketés barna). Világosabb árnyalat hideg időben megengedett. A rózsaszín orr hiba!
Fogazat: ollós harapás, teljes fogazat
Nyak: száraz, izmos, közepesen hosszú
Felső vonal (hát): egyenes felső vonal. A lejtős és a laza, bogár hát hiba!
Mellkas: Szegy a könyökig ér. A könyök szorosan a testhez simul.
'Elülső végtagok: egyenes, erős csontozattal. A mancs közepes méretű, vastag húsos talppárnával, kerek macskamancs.
'Hátulsó végtagok: etekintve páros, izmos. Hosszú lábszár. Jól szögelt térdízület. Mélyen helyezkedő csánkízületek, melyek hátulról párhuzamosak. A combcsont a medencéhez 90°-os szögben kapcsolódik. A comb jól ívelt.
Test: arányos, rövid ágyékrész, ami kissé felhúzott. A mellkas mély és széles. Mély, jól ívelt bordák.
Farok: A hátvonal magasságában tűzött és hordott. A csánkig ér, a végén nem lehet görbület. A tövénél vastag és izmos.
Szőrzet: sima, hullámos, dús szőrzet. Színe az arany és krém minden árnyalatában, de nem vörös és ahagóni. Néhány fehér szőrszál a mellkason elnézhető. Fekete vagy más eltérő szín súlyos hiba.
Mozgás: energikus, lendületes. Szabadon előrenyúlva lép, de nem akciós mozgás. Ajánlott a kutyát a kiállításon laza pórázon bemutatni, hogy a természetes mozgás látszódjék!
Kizáró hibák: a fentiektől való eltérés.
Mozgásigénye
Mindennap legalább egy órás sétáltatásra, azonkívül futtatásra és tágas kertre van szüksége.
Kutyaadatok 2
Német dog:
Tulajdonságai, adatai
A dog hatalmas kutya, amelyben a nemes külső robusztus felépítéssel, az erő eleganciával párosul. Hatalmas, mégis finom vonalvezetésű, remekbe szabott fej jellemzi, amely hosszú és keskeny. Az orrhát párhuzamos a fejtetővel. A fejnek szemből szögletesnek kell látszania. A stop határozott, a szemöldök jól fejlett. A telt ajkak az orrtól függőlegesen lógnak lefelé (fang vagy pofa). A kerek szemei közepes nagyságúak, a szemhéjak feszesek. Magasan tűzött fülét a legutóbbi állatvédelmi törvény bevezetéséig kupírozták (csonkították). A rövid, erős háton a váll a legmagasabb pont, a lágyék erőteljes és kissé ívelt. A hosszú, magasan tűzött farok a csánkig ér, vékony, elkeskenyedő. A mellkas széles, és egészen a könyökig ér. A has felhúzott. A hosszú lapocka ferdén áll, a könyökök szorosan a testhez simulnak. A lábak hosszúak, feszesek és párhuzamos lefutásúak. A kerek mancsokon az ujjak rövidek, zártak, és boltozatosak (macskamancs). Az izmos, feszes, gyönyörűen ívelt nyak tűzése magas. Nagy fogai ollós harapásúak. Sötét barna kerek szeme nyugalmat, értelmet sugároz. Előfordul a világos vagy kék szem,esetleg felemás,de csak foltos színnél elfogadható. Hosszú, erős nyaka feszes, egyenes hátba fut, mely a far felé lejt. Mellkasa mély, könyékig ér. Végtagjai erős csontozatúak, egyenes állásúak. Farka csánkig lelóg, vége enyhén ívbe hajlik. Rövid, sűrű selymes szőre lehet: fekete, fekete-fehér foltos (harlekin), sárga, kék, és csíkos. A sárga dog alapszíne a világos barnától a sötét őz színig terjedhet, pofáján fekete maszk van. A csíkos egyedek ugyanezen alapszínűek, de testüket "tigriscsíkok" díszítik amik lehetnek sűrűn, vagy csak elvétve pár csík. A kék dog acélkék színű, de a gyerekek gyakran ezüstnek titulálják.
Marmagasság: kan: legalább 80 cm, szuka: legalább 72 cm
Testtömeg: 55-85 kg
Várható élettartam:9-10 év
Vérmérséklete
Első osztályú őrző-védő. Élettartama nem túl sok, mivel az ilyen nagy testű kutyák rövidebb ideig élnek, mint a kisebb társaik. Várható élettartamuk mindössze 6-8, legfeljebb 10 év. Őseit harci kutyaként tisztelték, medvére, vaddisznóra, sőt tigrisre is vadásztak velük. Tekintélyt parancsoló külleme, megfontolt de mindig bátor magatartása kiválóan alkalmassá teszi testőri teendők ellátására. A dog érző szívű kutya, amely kifejezetten hűséges a gazdájához és a családjához. Igen érzékeny állat, a kemény szavak nagy fájdalmat okoznak neki. Kiképzését nem szabad túl korán kezdeni, nem árt ha 1 éves koráig maximum napi 10 perc intenzív parancsokkal teli időt tölt vele a gazdi. Ha kivárjuk ezt az egy évet, könnyen nevelhető, mindent hamar felfog, és végtelenül intelligens jószágra tehetünk szert. Amennyiben nem tartjuk be, és hamar próbáljuk komolyan kiképezni, ideggyenge, félős kutya lesz az eredménye türelmetlenségünknek. Értelmes és kíváncsi, nem sok minden kerüli el a figyelmét. Józan és kiegyensúlyozott állat. Kiváló őrkutya, főként a kan-azt mondják, a betörő bejutni még bejuthat egy olyan házba, ahol dog is lakik, de kijutni már nem fog onnan. Nem nagyon szokott ugatni. A dog nagyon odaadóan viselkedik a családjával. A család barátait lelkesen üdvözli. A házi-és haszonállatokkal, valamint a gyerekekkel általában jól kijön, jóllehet a szocializáció szerepe itt is igen nagy. A fajtársakkal sem szokott gondja lenni, bár egyes kanok szeretik bebizonyítani fölényüket más kanokkal szemben.
A német dogot megértő, következetes és harmonikus módon kell nevelni. A szigorú nevelés nem hoz jó eredményeket. A hosszú egyhangú foglalkozásokat rosszul tűri. A legjobb eredményeket változatos módszerekkel és a jó teljesítmény jutalmazásával lehet elérni. Elegendő időt kell hagyni a szocializációra. A fiatal dog kissé félénk lehet, és elég sok bátorításra van szüksége. A dogot ma már kizárólag családi kutyaként tartják, bár vannak olyan példányai, amelyek nagyszerű eredményeket értek el az engedelmességi próbákon. Nagyszerű szaglásának köszönhetően kiváló nyomkereső kutyává nevelhető. Tartása költséges, időigényes. Rövid ideig él, és lassan nő fel, de aki ezzel a tudattal együtt tud élni, egy olyan szentimentális óriást kap, akivel csoda együtt élni.
Német dog: a szelíd óriás - kisgyerek és dog jól megfér egymásssal! Nem kell féltenünk tőle az apróságot! Ja, és nem egy utolsó szempont: Megspórolhatjuk a pónilovat, és nyerünk egy csodálatos babysittert…
Kutaadatok 5.
Beagle:
A beagle intelligens, jó idegzetű eb, melyet végtelen türelem és a gyerekek rigolyái iránti megértés jellemez. Legendásan szelíd fajta. Kiváló tulajdonságai az évszázados tudatos tenyésztő munka eredménye. Korábban a kennelekben nagyszámú kutya élt együtt, így kiemelt szempont volt az agresszivitástól teljesen mentes és a falkarangsor iránt érzéketlen egyedek tovább tenyésztése. Sokoldalú jó tulajdonságainak hála (jó orrú, kiváló tájékozódó képességű, nyugodt, kiegyensúlyozott és kitartó), a legkülönbözőbb tartási igényeket is kielégítheti. Fontos azonban megjegyezni, hogy későn érő fajta, ezért ne bánjunk vele soha igazságtalanul, ne bántsuk fölöslegesen.
Gyorsan és könnyen tanul, feltéve, hogy pozitív megerősítést kap. Ez alatt azt kell érteni, hogy a túlzott fegyelmezés, a következetlenség a beagle-ből konokságot, makacsságot vált ki. Sok gazda, pláne az „újkutyás” gazdák panaszkodnak arra, hogy kutyájuk nevelhetetlen, a fejükre nőtt. A probléma minden esetben a gazdában, illetve környezetében keresendő. A következetlenség (a gazda leszidja, a gyerekei megszeretgetik), a kutya folyamatos büntetése (a legkisebb „vétségért” is verést kap) felébreszti a beagle konok énjét, melynek nagy hasznát veszi a vad követésénél, de kellemetlen lehet családi környezetben. Bár ezt a gazdák nem szívesen látják be, de ilyenkor nem a kutya a hibás. A nevelése során viszont a pozitív megerősítések segítségével szinte bármire megtanítható, egy dolgot kivéve: a beagle soha nem lesz házőrző. Jelzi az idegent, majd alaptermészetéből fakadó kedvességétől hajtva farkcsóválva szaglássza és ugrálja körbe.
Méretének, jellemének, illetve a betegségekkel szembeni nagyfokú ellenálló képességének köszönhetően akár lakótelepi lakásban is könnyen tartható. Rövid, erős szőre könnyen tisztán tartható, fejének bájos külsőt kölcsönző füle pont akkora, hogy még ne húzza a földön, és ne lógjon bele az ételébe. Termetének köszönhetően akár a gyerekek is sétáltathatják és élelmezése is megoldható anélkül, hogy a családi költségvetés belerokkanna. Egy dolgot azonban tudomásul kell venni: a beagle nem öleb, hanem igazi sportkutya, igazi kopó. Nem kell félteni, hogy a gyerekek túlzott szeretetükben agyon nyomják, ugyanakkor igényli a mozgást a „vadászatot”. Nagyon sok gazda elköveti azt a hibát, hogy engedve könyörgő tekintetének és feneketlen bendőjének, megeteti, ahányszor csak „hozza a tányérját”, miközben a megfelelő mozgásról már nem tud gondoskodni. Ezek az egyébként igen elegáns kutyák az évek során fokozatosan elhíznak és sétáltatásukkor igen lehangoló látvány nyújtanak.
Kutyis képek
Kutyaadatok10.11.
Vizsla:
A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás. A rövidszőrű vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást. A lakásban tartott példányok szőre egész évben hullik, ezért rendszeres kefélést igényel.
A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A drótszőrű magyar vizslával szemben a rövidszőrű inkább alkalmas lakásban tartásra, igazi "kanapéspecialista", sőt télen rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen.
Története
Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes Krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk.
A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.
1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
Pumi, Puli, Mudi:
Puli:
Története
A puli története messzire nyúlik vissza. Már a Kr. e. 4. évezredből maradt ránk olyan sumer szobor, amely egy pulihoz nagyon hasonlító kutyát ábrázol. Annyi bizonyos, hogy őseinkhez valamikor ázsiai vándorlásuk közben került, s együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol évszázadokig mint a pásztorok hű segítője szerzett magának hírnevet. Első leírója Heppe volt 1751-ben, és utána sokan megemlítik írásaikban a puli bozontos szőrét, hihetetlen intelligenciáját és munkabírását.
Az 1900-as évek elején megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, csökkent a legelők területe és ezzel a puli munkalehetősége is. A kipusztulástól Raisits Emil és munkatársai tevékenysége mentette meg. Egyre kevesebb kutya maradt meg eredeti munkakörénél, a puliból sztárfajta lett. Példányai bekerültek a tanyákra, falvakba, városokba, mint házőrzők, testőrök vagy kedvencek, esetleg rendőrkutyák. 1935-ben Anghi Csaba vezetésével állították össze a fajtaleírását. A II. világháború a nagy létszámú, erős populációban nagy károkat nem tett, de a tenyésztést néhány évre visszavetette.
Az 1960-as években elkezdődött a puli tervszerű tenyésztése Ócsag Imre vezetésével, aminek során a fehér, majd a szürke és a maszkos fakó szín kitisztult, a szőrzet minősége javult. Ma a puli, úgy tűnik, visszatalál eredeti foglalkozásához, hiszen az 1990-es évektől kezdve kerülnek megrendezésre a terelési ösztönpróbák, amelyeken pulik is részt vesznek. Bebizonyosodott, hogy a hosszú ideje megváltozott körülmények között élő pulinak a legkevesebb a terelőhajlama a három terelőkutyafajta közül, de a helyzet azóta sokat javult. A külföldi fajták térnyerése mellett a puli népszerűsége sokat csökkent az utóbbi években, de ez megakadályozza azt is, hogy a fajta túltenyésztett divatkutyává váljon.
Külleme és jelleme
A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta védjegye. A szőrtakarója lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy csak egyszerűen gubancos, de annyi bizonyos, hogy főleg a lakásban tartott példányoknál alapos gondozást igényel. Nyaka a hosszú szőrzet miatt szinte nem is látható. Színe leggyakrabban fekete, de lehet fehér, szürke vagy fakó.
A puli hosszú történelme, fennmaradása a szorgalmának, találékonyságának, intelligenciájának köszönhető. A zord körülmények, a kemény munka edzetté, ellenállóvá, igénytelenné tették a fajtát, és ezek a vonások a mai napig jellemzőek a pulira. Megszokta az önálló munkavégzést, s azt, hogy gazdája minden szavát lesse. Egyénisége elbűvölő. Kedveskedő, családszerető, különösen kedveli a gyerekeket, ezzel együtt önérzetes és sértődékeny. Kitűnő házőrző, aki mindent hangosan kommentál. Megvesztegethetetlen hírben áll. Mozgékonysága miatt elsősorban a kertes házakba ajánlható, de bevált lakásban tartott kedvencként is.
Pumi:
Története
A pumi őshonos fajtánk, hazánk területén alakult ki a 17-18. század folyamán a puli és a merinói juhnyájakat hazánkba kísérő terrier jellegű pásztorkutyák kereszteződéséből. Így jött létre a pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű terelőkutya, amely gyorsan népszerű lett a pásztorok között, hiszen minden jószág mellett használható volt. A pumi elnevezést, amely valószínűleg Pomeránia nevéből származik, először 1795-ben írták le, majd Pethe Ferenc is megemlíti a Természet Históriája című művében 1815-ben. Első ismert tenyésztője gróf Festetics Sámuel volt.
Sokáig a pulit és a pumit nem tekintették különálló fajtáknak, csak 1920-ban történt meg a két fajta elkülönítése. A pumi első fajtaleírását 1924-ben dr. Raitsits Emil készítette. A II. világháború után az 1960-as években kezdődött újra a tenyésztés meglehetősen heterogén küllemű egyedekkel. Az Ócsag Imre által irányított nemesítés sokat javított a fajta megjelenésén. Ennek ellenére a pumi a 90-es évekig elég ismeretlen maradt hazánkban, miközben a skandináv országok lakói, elsősorban a finnek megkedvelték ezt a fajtát. Hasonlóan a mudihoz, ebben a fajtában is felismerték azokat az értékeket, amelyeket a természetkedvelő északiak keresnek egy kutyában. A 90-es évek vízválasztó abból a szempontból, hogy a pumi szinte robbanásszerűen ismert lett Magyarországon is, nem utolsó sorban az agility elterjedésének, ismertségének köszönhetően, hiszen a pumit szinte erre a sportra találták ki. Számos törzskönyvezett kutya ma is pásztorok mellett dolgozik. A fajta törzskönyve ma is nyitott.
Külleme és jelleme
A pumi közepesnél kisebb méretű, kisfogyasztású kutya, amely megjelenésében le sem tagadhatná a terrier ősöket. Szőrzete 4-7 cm, tincses, nem nemezesedik, de rendszeres ápolást igényel, ajánlatos olykor trimmelni és ollóval igazítani. Leggyakrabban a szürke különböző árnyalataiban fordul elő, de van fehér, fekete és fakó színű is.
A pumi egy négy lábon járó vitalitásbomba, amelynek energiája kimeríthetetlen. Rendkívül éber, véleményének mindig hangos csaholással, ugatással ad hangot, amely szokása esetleg a szomszédok tetszését nem mindig nyeri el. Nagyfokú mozgásigényét leginkább kertes házban képes kielégíteni, lakásban csak az tartsa, aki naponta több órát tud rá szánni. Gyorsan tanul, hihetetlenül mozgékony, ideális a különböző kutyás sportok űzésére. Szeret szerepelni, a figyelem középpontjában lenni, „bohóckodni”, ezért elsősorban aktív, mozgalmas életet élő családoknak ajánlható.
Mudi:
Története
Már 1773-ban Buffon is leírt egy mudi jellegű pásztorkutyát, majd Pethe Ferenc1815-ben a Természet Históriájában, Méhely Lajos1902-ben és Herman Ottó1912-ben kiadott munkájában. Ennek ellenére a mudi szervezett tenyésztése a legkésőbb indult meg a magyar fajták közül. Sokáig nem is különböztették meg a pumitól és a pulitól, a források sokszor így is említették. Hosszú ideig tartotta magát az a téves nézet is, hogy a mudi a pumi és a puli kereszteződéséből jött létre, pedig egyikre sem hasonlít. Míg „a puli az puli”, a pumi pedig terrier jellegű ősökkel dicsekedhet, addig a mudi spicc jellegű kutyákból alakult ki két- háromszáz évvel ezelőtt.
A fajta céltudatos tenyésztése Fényes Dezsőbalassagyarmati múzeumigazgató nevéhez fűződik, aki néprajzi gyűjtőútjai során vásárolt néhány ragyogó szőrű, felálló fülű, igen értelmes és tanulékony egyedet az akkor még nem ismert fajtából. Tenyészteni kezdte őket, majd 1936-ban a tenyészállatvásáron bemutatta az általa tenyésztett kutyákat és benyújtotta a fajta első standarját. A bizottság elfogadta a leírást és a „mudi” fajtanevet, amely valószínűleg Tóth Mihály bugaci számadó juhász Mudi nevű kutyájától származik (addig hajtókutyaként emlegették).
A II. világháború végére szinte teljesen kipusztult a fajta, feltámasztása a semmiből kezdődött újra néhány B törzskönyves kutyával. 1963-ból származik az újabb standardja, amelyet Balássy Zoltán alkotott meg és az FCI is elfogadta. Az egyes számú törzskönyv „tulajdonosa” egy Rigó nevű szuka lett.
A fajta törzskönyve ma is nyitott, hiszen időről időre kerülnek elő eddig nem ismert típusos egyedek. Sokáig a fajta fenntartása volt a cél, hiszen a mudit érthetetlen közöny vette körül, s csak néhány fanatikus mudirajongónak köszönhető, hogy a fajta fennmaradt számos jó tulajdonságával egyetemben. Ma már a jövő biztosítottnak látszik. Ugyan Magyarországon még sokan ma sem tudják, milyen egy mudi, de a természetrajongó skandináv népek, elsősorban a finnek felfedezték a fajtában rejlő pozitív tulajdonságokat, a természetességét, betegségekkel szembeni ellenálló képességét és nem utolsó sorban hihetetlen intelligenciáját.
Jelleme és külleme
A mudi – főleg a különféle, régóta kitenyésztett fajtákkal összevetve – első pillantásra egyszerű küllemű keveréknek tűnhet. Tulajdonképpen bármely színben előfordulhat, de a standard nem ismer el minden színváltozatot. A leggyakoribb a fekete szín, van barna, fehér, fakó és hamvas (kékes árnyalatban játszó), de sokak szerint a legszebb, legkülönlegesebb színváltozat a cifra, a szürke alapon feketével spriccelt, amely Fényes Dezső szerint a mudi legeredetibb színváltozata. Érdekesség, hogy cifra-cifra párosítás nem ajánlott, a megszületendő kölykök igen gyakran betegek, de ez így van más merle-gént hordozó fajtáknál is.
Mivel a mudit eredeti munkája juhászokhoz, pásztorokhoz kötötte, és feladata nem utolsósorban a szürkemarhák nagy bátorságot igénylő terelése volt, az esztétikai érték sokadlagos kérdés volt. Szolgálatkész, munkabíró és igénytelen kutyára volt szükség, a mudi pedig tökéletesen megfelel ezeknek a követelményeknek. Ezenkívül hosszú életű, intelligens, tanulékony, akinek a gazdája az istene, és egyetlen szempillantásból ért. A terelőversenyeken ma is kiemelkedő eredményeket ér el, de vaddisznós vadászatokon is használják, mint hajtókutyát.
Ma már nem csak pásztorkodó emberek mellett él, hanem bizonyított, mint házőrző: sokkal kevésbé csahos, mint a puli vagy a pumi, de mindenre van szeme. A „dog dancing” és „agility” sport rajongói is felfedezték mozgékonysága, értelmessége és könnyen képezhetősége okán. Kitartásuk, kitűnő szimatuk miatt a katasztrófakutyák között is feltűnt néhány példányuk. Az sem fog csalódni, aki városi kutyának szeretné: nagyfokú alkalmazkodó képessége, kis termete a lakásban tartást is lehetővé teszi. Ha naponta gondoskodunk arról, hogy mozogjon, lerohanja fölös energiáit, tulajdonképpen nagyon könnyű együtt élni vele.
Kutyaadatok 14.15.
Tacsi:
Eredete
A tacskó változatainak eredete a régmúlt időkbe nyúlik vissza. Egyiptomban találtak olyan emlékeket, melyeken megtalálható ez a rövid lábú, hosszú hátú kutya. Származása vitatott; egyesek szerint a francia bassetek (szó szerint: alacsony kutya) rokona. Közkedvelt elnevezése a dakszli, amely az eredeti német névből, a dachshundból ered, amely borzkutyát jelent. Ez nem véletlen, hiszen zsákmányát a föld alá is követi. A tacskók remekül ásnak, így szinte lehetetlen kifutóban tartani őket. A tenyésztése során mind könnyedebbé és elegánsabbá vált fajta nagy népszerűségnek örvend.
Külleme és jelleme
Marmagassága: 16-26 cm, tömege: 3,6–9 kg.
Várható élettartama:14-17 év
Mellkasa domború, hosszú hasa felhúzott. Mancsai szélesek, ívben hajlók, ujjai szorosan záródnak, karmai sötétek. Farka nem túl hosszú, a vége elvékonyodik. Feje megnyúlt, elvékonyodó. Orrtükrének színe a szőrzettől függően barnától feketéig változik. Állkapcsa erős, fogai ollósharapásúak. Szőrzete sima, rövid, testhez simuló.
Értelmes, tanulékony, korántsem félénk eb, de ez neveléssel finomítható. Egyébként vidám, mozgékony, a gyerekek hűséges pajtása, idegenekkel szemben azonban bizalmatlan.
Változatai
Szőrváltozatai szerint
Rövidszőrű tacskó
Az ősi, már a rómaiak korában is ismert borzebek egyenes leszármazottjának kell tekintenünk, bár csak a 18. sázadban nyerte el mai formáját. Hosszú testével, kurta lábaival komikus formájú. A tacskók gerincoszlopa sérülékeny, és idős korukban gyakran sérvben szenvednek, ami hátsó végtagbénulást is okozhat. A gyerekek hűséges pajtása, figyelmes jóbarát. A tacskó mérete: 26-37 cm. Tömege: a középméretűnek: 9 kg-nál kisebb; törpeméretűnek 4 kg-nál kisebb; nyúlvadász tacskónak 3,5 kg-nál kisebb. A rövid és hosszú szőrű tacskók bundája egyszínű (vörössessárga) kétszínű (fekete vagy gesztenyebarna tűzvörös jegyekkel) vagy harlekin. A tömött bajuszt és szemöldököt viselő durva szőrű tacskónál minden szín megengedett. Igen értelmes, de rendkívül érzékeny, "sértődős" kutya, a goromba bánásmódot nehezen tűri. Kiválóan alkalmazkodik a városi körülményekhez, és mint rokonszenves kis testű, nyugodt fajtát, városi tartásra különösen ajánlják. A szobatacskó azonban nem vadászeb! A munkára és a luxuscélra tenyésztett vonalak erősen elkülönültek egymástól. Etetésre ügyelni kell, könnyen elhízik. A luxustacskó kevéssé edzett fajta.Négy fajta tacskó létezik, szőrzetük típusában – rövid, hoszú, illetve durva – különböznek egymástól de van az igen ritka tacskókopó is.
Szálkás szőrű tacskó
Szálkásszőrű tacskó
Kialakításában a hosszú szőrű, rövid lábú terrierek és az angol szálkás szőrű tacskó vettek részt. Szőrzete durva, aránylag hosszú, fülén rövidebb.A tacskók közül is talán a legkedveltebb változat a szálkászőrű. A mai napig a legsokoldalúbban hasznosított kotorékebek, ragyogó tulajdonságaik miatt lettek közkedveltek. Vadászatra alkalmasabb a rövid szőrű tacskónál, magatartása kiegyensúlyozottabb. Kevésbé érzékeny, az időjárás viszontagságait is jobban tűri.
Hosszúszőrű tacskó
Valószínűleg a spániellel való kereszteződésből jött létre. Szőrzete selymes, hosszú, fényes, lehet hullámos vagy sima, többnyire vörös-barnás színű. Föld alatti munkára kevésbé alkalmas, mint a többi tacskó. Ma már igazi luxusállat.
Tacskókopó
Ritka fajta, a származását neve is elárulja. Főleg hegyvidéken, vaddisznós kutyaként, de nemritkán vérebek helyettesítésére használják. Ma már igazi vadászeb.
Méret szerint
Normál tacskó
Törpe tacskó
A kan legfeljebb 4 kg; szuka legfeljebb 3,5 kg. törpetacskó mellbősége 35 cm. Társasági fajta. Rendkívül játékos.
Bison fresee:
Kutyaadatok 12.13.
Német juhászkutya:
Ahogy azt a neve is mutatja, a németjuhász Németországból származik. Az ónémet juhászkutyából és különböző pásztorkutyákból tenyésztették ki. Végleges, mai formáját az 1800-as évek körül érte el. Eredetileg a neve Deutscher Schaferhund.
Általános leírása
Színe: leggyakoribb a fekete hát, sárga végtagokkal, továbbá lehet ordas és egyszínű fekete.
Marmagassága: 60-65 cm (kan), 55-60cm (szuka).
Súlya: 35-43 kg. (kan)
Megjelenése
A német juhászkutya egy nagy és erős kutyafajta. Lehet hosszú- és rövidszőrű. Habár a fekete és barna a leginkább meghatározó, a német juhászkutya számos színben és mintában előfordul, de ezek közül nem mindegyik elfogadott az FCI által. A két színpáros lehet fekete és vörösesbarna, fekete és vörös, fekete és barna, fekete és ezüst, fekete és krémszínű, fekete és sárgásbarna vagy ezüst és barna.
“Vállald értem: tedd biztossá, hogy a juhászkutyám munkakutya maradjon, mert én az életemet tettem rá, hogy ezt a célt elérjem!"
Rhodesian Ridgeback:
Leírás:
Nagy termetű, izmos állat. Feje elkeskenyedő. Szeme sötétbarna. Füle lelóg. Arcorri részén fekete maszkot visel. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak. Farka lelóg, a végét kissé kunkorítja. Szőrzete rövid, hátán sajátos szőrbarázda van, amely a testszőrzettel ellentétes irányú, s a faroktól a fej felé húzódik. Színe sárgásvörös.
A rhodesiai ridgeback izmos, nagy méretű kutya, melyet dél-afrikai bennszülöttek oroszlánvadászatra használtak. A rhodesiai ridgeback sokoldalúsága elengedhetetlen volt. Elég gyorsnak kellett lennie, hogy üldözze a vadat és megakadályozza szökését, elég erősnek kellett lennie, hogy a sebesült vadat a földön tartsa, elég bátor kellett legyen, hogy sakkban tartsa az oroszlánt, elég ellenálló, hogy kibírja a jelentős hőmérséklet-különbségeket, és többek között azt is, hogy vízben töltsön akár 24 órát. Emellett nagyon jó jelzőkutyának kellett lennie, hogy a farmereket, családjukat és állataikat jól őrizze. A mai rhodesiai ridgebackban megvan ősei ereje, bátorsága, élénksége és kitartása. Ennek ellenére otthon csendes és jól nevelt, nagyon szorosan kötődik családjához és szelíd a gyerekekkel. Kiváló őrző-védő kutya. A szőre rövid, fényes, színe az oroszlánéra emlékeztet, hátán pedig egy sávban a szőrzet ellenkező irányban nő, mint a teste többi részén. Tulajdonságai: Hűséges, megbízható, könnyen képezhető, jó természetű.
Az ember mellett hűséges, jóindulatú társsá vált. Megbízhatósága, és veleszületett intelligenciája alkalmassá teszi a kiképzésre. Ültetvényeket, településeket, szafarik sátortáborait kellett őriznie az afrikai éjszakában, valamint ragadozó nagyvadakat kellett elriasztania. Ha kellett, harcba is szállt, és gyakran győzedelmeskedett, innen kapta nevét: oroszlánkutya. Napjainkban terület- és vagyonvédelemre képezik ki őket.
Nyugodt, kiegyensúlyozott, idegenekkel szemben tartózkodó, de nem agresszív, nem félénk. Nagy mozgásigényű. Rendkívül családcentrikus, kiváló őrző. Testileg-lelkileg kb. 2-3 éves korukra érnek meg.
Az SMSHirdető a portálon megjeleníthető reklámdoboz, ahova te magad is feladhatod a hirdetésedet. Az üzenőoszlopban folyamatosan gördülő SMS-hirdetéseket naponta akár több százan láthatják, így egyetlen emelt díjas SMS rengeteg látogatót vonzhat a portálodra, apróhirdetésedre.
Ha szeretnél hirdetést feladni a portálon, akkor küldd el SMS-ben a GKR kódot a 90444142 számra! A visszakapott kódot, a hirdetésed szövegét és a kattintás url-jét pedig add meg az alábbi mezőkben! A hirdetés ára 205 Ft.
Látogatások száma
Indulás: 2008-12-29
Pontos idő
Kutyaadatok 3.-4.
Westie
Története
"A skót terrierfajták valószínűleg egyetlen közös ősre vezethetők vissza. A fajtát Poltalloch terrier néven mutatták be először. Kialakítása egy neves kutyatenyésztő, Malcolm ezredes nevéhez fűződik."
"A skót, skye, cairn és a west highland white terrierek ugyanazon tőről fakadnak. Jól dokumentált, hogy a cairn terrier almokban a fehér és beige különböző árnyalataiban jelentek meg a kölykök. A "színhibás" egyedeket, születésük pillanatában elpusztították. Malcolm ezredes a világos színeket kiszelektálta és azokat egymással pároztatni kezdte, miután egy vadászaton sötét színű cairn terrierjét összetévesztve a rókával, lelőtte. Folyamatosan fejlesztette a színt, hogy a krém és világos árnyalatú színekből elérje a tiszta fehéret. Ezek a kutyák Poltalloch néven váltak ismertté. A kiállítási Westie történetének szakasza 1907 és 1917 közé esik. Ez időben nehéz volt jó kutyát létrehozni. A jó almok legtöbbje Északról (Skócia) származott. A jó vérvonalú westiek "alapanyagának" egy részét, egy Conas nevű kanhoz kötik. Utódai közül a leghíresebb Ch. Runag, ez idő tájt vele modellezték a Westie formáját és karakterét. May Pacey volt a Wolwey kennel tulajdonosa, ahonnan több Champion került ki, köztük Ch. Wolvey Piper. Az I. világháború kezdetétől 1920-ig nem voltak kiállítások. Kevesen maradtak, akik a háború után újra kezdték. Ms. A. A. Wright tenyésztett még néhány remek kutyát, Calluna kennel név alatt. A II. világháború következményeként a kiállítások 1940-46 között ismét szüneteltek, de a tenyészetek működtek tovább. Ms Wade Champion győztes kutyái közül az első 1948-ban Hockwood Mentor volt. A Quakertown vonal ma is létezik és sok északi vonal alapja, mint pl. a Birkfell, Erisort, Domaroy, Cregnash és a Rotella. További híres kennelek voltak még a Checkbar és a Haweswalton. Hazánkba 1968-ban érkezett az első white terrier, az egyes törzskönyvi számon nyilvántartott Prince of Snow, Angliából."
A standardet Jeruzsálemben , 1987. június 23-24-én fogadta el a Közgyűlés.
Általános megjelenés: Erős testfelépítés, mély mellkas, mélyen hátranyúló bordák, feszes hát, erős hátsó rész izmos lábakon, mely az erő és a mozgékonyság nagyfokú egységét mutatja.
Jellemzők: Kicsi, aktív, harcias, kemény, nem kevés önbizalommal, csintalan megjelenéssel.
Temperamentum: Éber, vidám, bátor, magabiztos, de barátságos.
Koponya: Enyhén boltozatos, az arcorri rész oldaláról nézve lágy körvonalú. A füliektől a szemekig enyhén elkeskenyedő. A távolság a fejcsúcstól a szemekig valamivel hosszabb, mint az arcorri rész.
Fej: Szőrrel sűrűn fedett, legfeljebb derékszögben áll a nyakhoz képest. Az áll ne nyúljon előre.
Arcorri rész: A szemektől az orrtükör felé fokozatosan elkeskenyedő. A határozott stoppot közvetlenül a szem felett elhelyezkedő, afelett ívelő vastag csontos vonulat alkotja.
Arci rész: Nem lapos, nem meredeken zuhanó a szemek alatt, hanem jól felépített.
Állkapcsok: Erősek és párhuzamosak.
Orrtükör: Fekete és elég nagy, az orr többi részével egybeolvad. Ne álljon ki előre.
Szemek: Távol egymástól, közepes méretűek, nem kerekek, a lehető legsötétebbek. Némileg mélyen ülők; a tekintet éles és intelligens, a vastag szemöldök szúrós pillantást kölcsönöz. A világos szem súlyos hiba.
Fülek: Kicsik, határozottan állnak, hegyes csúcsban végződnek, egymáshoz sem túl közel, sem egymástól túl távol nincsenek. A szőr rajtuk rövid és puha (bársonyos), nyírni nem szabad. A fülek csúcsán nincs pamacs. A tompa végű, nagy, széles vagy túl szőrös fül súlyos hiba.
Száj: A szemfogak közötti távolság a csintalan arckifejezést biztosító lehető legnagyobb. A fogak a kutya méretéhez képest nagyok, szabályos ollós harapással, azaz a felső metszöfogak szorosan rásimulnak az alsókra, merőlegesen az állkapcsokra.
Nyak: A fej megfelelő tartását engedően elég hosszú, izmos és folyamatosan vastagodik a töve felé, ahol a meredek vállakkal egybefolyik.
Mellső rész: A vállízület elöl helyezkedik el, a könyök feszesen test mellett, a mellső lábak párhuzamosan a törzshöz, szabadon mozognak. A mellső lábak rövidek és izmosak, egyenesek, és rövid, kemény szőrtől sűrűn fedettek.
Törzs: Kompakt. Egyenes hát, széles és erős ágyék. Mély mellkas, a bordák felső részükben íveltek, oldalról laposnak tűnnek. A hátsó bordák mélyen hátranyúlnak, az utolsó borda és a hátsó rész közti távolság a törzs szabad mozgását biztosító lehető legrövidebb.
Hátsó rész: Erős, izmos, tetején széles. A lábak rövidek, inasak és izmosak. A combok nagyon izmosak, nem állnak túl szélesen. A csánkok szögellése megfelelő, a test alatt helyezkednek el, mozgásban és álláskor is elég közel vannak egymáshoz. Az egyenes vagy gyenge csánk súlyos hiba.
Mancsok: A mellső mancsok nagyobbak a hátsóknál; kerekek, arányosak a test méretéhez, erősek, vastag talppárnával. A talpbőr és a körmök színe feketén előnyösebb.
Farok: 5-6 hüvelyk hosszú, kemény szőr fedi, nem pelyhes, a lehető legegyenesebb, vidáman áll, nem görbe, se a hát fölé nem lóg. A hosszú farok nemkívánatos, csonkolása semmi szín alatt nem megengedett.
Ügetés/mozgás: Szabad, egyenes irányú és könnyed. A mellső lábak a vállakból szabadon nyúlnak előre. A hátsó végtagok lépése szabad, erős és rövid, a térd és a csánk megfelelően behajlik, a csánkok a test alól irányítják a mozgást. A kötött, természetellenes lépés és a tehénállás súlyos hibák.
Szőrzet: Kétrétegű. A külső szőr kemény, kb. 2 hüvelyk (5 cm ) hosszú, mentes mindennemű göndörödéstől. Az aljszőrzet, mely prémre emlékeztet, rövid, puha és tömött. A ritka szőrzet súlyos hiba. Színe fehér.
Méret: A marmagasság kb. 11 hüvelyk (28 cm).
Hibák: A leírtaktól való bárminemű eltérés hiba, súlyosságát az eltérés mértéke szabja meg.
Megjegyzés: A kanoknak a herezacskóban két, szemmel láthatóan egészséges herével kell rendelkezniük.
Vérmérséklete
Jelleme: Eleven és magabiztos kutya. Nem könnyű hatni rá, nagyon bízik saját képességeiben: bátor, nem ismeri a félelmet, és kitartó. Mindennel tisztában van, ami körülötte történik, és ha veszélyt érez, azt ugatással jelzi. Hűséges a gazdájához és a családjához, s velük kimondottan kedvesen viselkedik, ugyanakkor csökönyös és független is lehet. A west highland white terrier nagyon ritkán rossz természetű; általában játékos és vidám kutya, de nem szabad alábecsülni a ravaszságát és a találékonyságát. Jelenléte színesebbé teszi a család életét.
Társas viselkedése: Általában jól kijön a gyerekekkel, ha azok már elég nagyok ahhoz, hogy együtt játsszanak és hancúrozzanak vele. A durvább játékot is jól tűri. A fajtársaival szemben viszonylag békés, de az utcán nemigen tud ellenállni a vele azonos nemű kutyák kihívásainak. Ezt a hajlandóságát megfelelő neveléssel és szocializációval jelentősen csökkenteni lehet. Már kölyökkorától kezdve arra kell nevelni, hogy nem szabad a macskákat és egyéb állatokat kergetni - a szocializáció és a nevelés szerepe itt is igen nagy. Figyelmessége és ébersége ellenére a west highland white terrier egyáltalán nem félénk.
További adatok
Marmagassága: nagyjából 28 cm magas.
Testtömege: kb. 7,5 kg.
Táplálékigénye: 170 g/nap
Alomszáma: 3-6 kölyök
Várható élettartama: 12-13 év
Mozgásigénye
Ez a kutya többet érdemel a napi néhány rövid sétánál. Mozgékony fajta, nagyon szereti a labdázást, a kötélhúzást, a hancúrozást és a játékot. Ásni is imád - ezt figyelembe kell vennie annak, aki büszke jól ápolt kertjére.
Szőrzetápolás
A családi kutyaként tartott west highland white terrier szőrzetét háromhavonta kell trimmeltetni. Hátának, nyakának és oldalának szőrét kézzel kell kiszedetni. A közbeeső időben elég hetente egyszer vagy kétszer alaposan átkefélni a szőrzetét - erre a fényesítőkefe a legalkalmasabb eszköz. Szükség esetén le kell nyírni a talppárnák közti szőrfelesleget is. Bajuszát és szakállát mindennap ki kell fésülni. A west highland white terrier szőrzetének merevnek kell lennie, ezért nem tanácsos a kutyát túl gyakran fürdetni, mivel a szőrzet attól lelapul - bár vannak olyan különleges kutyasamponok is, amelyeknek nincs meg ez a mellékhatása. A szőrszálak szerkezete olyan, hogy száradás után a sár és piszok könnyen kikefélhető közülük. A kiállításra szánt kutya szőrzete több gondozást igényel - ehhez egy olyan személy szakértelmére van szükség, akinek már van tapasztalata a kutyák kiállítási versenyeztetésében.
Tanítása, kiképzése
A west highland white terriert ma már nemigen használják eredeti feladatára, bár még mindig a legjobb kártevőirtó kutyák egyikének tartják. Elég értelmes és ügyes az olyan sportokhoz, mint a labdázás (flyball) vagy az ügyességi próbák, de a részvételhez színvonalas képzésre és állandó felügyeletre van szüksége. Kiváló családi kutya a kissé sportosabb életmódot élő család számára.
Nem szabad hagyni, hogy őszinte és vidám természete annyira „elbűvölje” a gazdáját, hogy bármit megengedjen e kutyának. Rossz szokásait nehezen vetkőzi le, s hajlamos arra, hogy a kelleténél többet ugasson. Határozott gazdára van szüksége, aki következetes nevelésben részesíti, és nem hagyja magát becsapni. Megfelelő felügyelet mellett a west highland white terrier rövid idő alatt is igen sok utasítást tud megtanulni. Ha nem kap egyértelmű útmutatást, ez az eb maga gondoskodik saját szórakoztatásáról - gyakran olyan módon, ami a gazdájának egyáltalán nincs ínyére.
A vételnél pontosan tájékozódjunk a kiskutya etetéséről. Egy jó minőségű (feltétlenül szójamentes) kölyöktáp tartalmazza mindazon anyagokat, amelyek a kölyök kiegyensúlyozott fejlődését segítik elő. Nem utolsó szempont, hogy viszonylag nagyobb mennyiség megvehető egyszerre, nem romlik, nem kell főzni, hűteni, aprítani stb. A nyolchetes kölyök még minimálisan háromszor eszik naponta. Attól kezdve, hogy a kiskutya hozzánk került, három-négy nap az alkalmazkodási időszak. Ez egy "jó helyről" származó kiskutyánál észre sem vehető. Figyeljünk oda, mert hasmenés, véres széklet nem lehet. Ha ilyennel találkozunk, azonnal forduljunk állatorvoshoz és tájékoztassuk a tenyésztőt is. Súlyos esetben vigyük vissza a kiskutyát (pl. parvó fertőzöttség) és akármennyire is megszerettük ragaszkodjunk a vételár visszafizetéséhez, nem a cserekutyához. Azt minden tulajdonosnak tudni kell, hogy a megvett kiskutyára nyolc napig teljes fertőző betegség garancia van! Köztudott dolog, hogy a kiskutya utcára nem vihető, amíg minden oltását meg nem kapta. A szobatisztaságra való szoktatást azonban már ilyenkor meg lehet kezdeni. Annak a helynek a közelében, ahol a kölyköt etetik, tegyenek le több rétegben újságpapírt, mert a kiskutya evés után biztos, hogy szeretné a dolgát elvégezni. Nagy valószínűséggel már a tenyésztő is szoktatta őt a papírra, így egyszerű dolgunk lesz. Minden egyes papírra helyezett végterméknél nagyon meg kell dicsérni a mi okos kutyuskánkat, ha meg nem oda került, ezt fejcsóválva kell értésére adni. A kiskutya orrának az ürülékbe történő beleverése értelmetlen és gusztustalan. Sok-sok türelemmel és szeretettel nagyon hamar célt fogunk érni. Amikor a kiskutya az otthonunkba kerül, még nem tud a lábak között közlekedni, és nem ismeri a nyílódó és záródó ajtókat. Nekünk kell nagyon vigyázni, mert ha véletlenül felrúgjuk, illetve az ajtóhoz odacsukjuk, nagyon szomorú következményei lehetnek, ami a kölyök életébe is kerülhet. Bár a kiskutya nagyon kíváncsi, mégsem célszerű egy méter magasságig mindent elpakolni, mert meg kell tanulnia neki is közöttünk, a mi veszélyes világunkban élni. Amit nem szeretnénk, hagy megrágjon, kipakoljon, azt egy határozott nem, vagy fúj-jal intézzünk el, egymás után akár többször is. Ugyanakkor bőségesen lássuk el őt különféle nagyon érdekes dologgal, pl. ócska cipő, csomóra kötött rossz zokni, teniszlabda, sípolós játék. Bármit adhatunk, amit nem tud úgy megrágni, hogy le is nyelje. Ezeket el is lehet dugni, nagyon boldog lesz amikor megtalálja. Természetesen az otthonunkba került kiskutyát nem lehet hat, nyolc órán keresztül magára hagyni teljesen egyedül, mert a gazdi utáni sóvárgásban igen csak leamortizálhatja lakásunkat.
A felnőtt westie
A kölyökkor szépségein és buktatóin is túljutva lassan felnőtté válik kedvencünk. Az első tüzelés, illetve az emelt lábbal történő pisilés mind-mind arra figyelmeztet, a gyerekkornak lassan vége. A kan kutyáknál erős nemi késztetés léphet fel, ami teljesen normális, azonban a lábunkon, vagy a kezünkön végzett párzó mozgások elkerülése végett, biztosítsunk kedvencünknek egy jóképű hengerpárnát, vagy valamilyen a kutya méreteihez igazodó szőrös játékállatot. Szuka kutyánkat a tüzelés időszakában óvjuk meg a nem kívánatos udvarlók hódolataitól. Az első tüzelés semmiképpen nem a tenyész alkalmasságot jelenti! A kutya táplálása lehetőség szerint továbbra is a jó minőségű táp maradjon, természetesen az életkorhoz alkalmazkodva. Ne feledkezzünk meg a negyedévente kötelező féreghajtásról, a külső élősködők távol tartásáról. A kutya négyhónapos korától kezdve kb. két-három havonta célszerű egy, főleg a fajtára szakosodott kozmetikát felkeresni, ahol kedvencünk szőrzetének rendben tartásával, és jellegzetes fazonjának kialakításával profi módon foglalkoznak.
Az öreg westie
A nyolcadik életévét betöltő kutyát már öregnek tekintjük, még akkor is, ha a várható élettartam 12-15 év. Kedvencünk ébersége lankadni kezd, látása, hallása romlik, ez igazán a tizedik évtől ölt nagy léptéket. Már nem akar egész nap folyamatosan intézkedni, inkább békésen szendereg kosarában. Természetesen a tápanyag megválasztásában is alkalmazkodni kell a lelassult életmódjához, feltétlenül csökkenteni kell a fehérje bevitelt a vesék kímélése érdekében. Szigorúan ragaszkodnunk kell a megszokott sétáltatáshoz, mozgáshoz, mert minél jobban hagyjuk eltunyulni, annyival rövidítjük meg életét. Természetesen a kilométereken át tartó nagy kirándulás már nem neki való. Igyekezzünk nagy öregünket még többet ölbe venni, szeretgetni, hogy érezze számunkra fontosabb, mint valaha. Egészségi állapotát nagy figyelemmel kísérjük, hogy a legkisebb elváltozásnál is azonnal közbe tudjunk avatkozni. A szuka kutyák életük végéig tüzelnek -ha csak nem lettek ivartalanítva - ezért idős korban fokozottan fennáll a méhgyulladás veszélye. Ha lehetőségünk van, próbáljuk immunrendszerét a lehető legjobb állapotban tartani, (pl. Béres csepp) életkorát a lehető legtovább egészségesen meghosszabbítani, flavonidokat tartalmazó táppal etetni.
Cihuhahua (Csivava):
Hosszúszőrű csivava
A csivava (lásd még: chihuahua) a világ egyik legkisebb kutyafajtája. Típusai a chihuahua pello corto (rövid szőrű csivava), illetve chihuahua pello largo (hosszú szőrű csivava).
A csivava származása
Mexikóból származik. Kevés információnk van történetéről. Néhány forrás azt bizonyítja, hogy az aztékok, inkák, toltékok idejében már őrzőkutyaként alkalmazták. A városfalakon ábrázolták: Techichit, a csivava ősét az ősi kistermetű terrier szerű kutyát. Az Egyesült Államokba 120 évvel ezelőtt érkeztek meg a bennszülöttek révén. Európába megérkezése után keresztezték papillonnal, törpespiccel és a tibeti spániellel. Magyarországra 1960 körül érkezett.
Egy másik elmélet szerint: valószínűleg a toltékok és az aztékok szent kutyáinak leszármazottai, amelyek egyszerre voltak áldozati állatok és finom ínyencségek. Mások szerint a már a régi egyiptomiak által is ismert törpék a vikingek hajóival kerültek az Újvilágba, de sokkal valószínűbbnek tűnik a portugál tengerészek podengo pequenójával való rokonságuk. Bárhogy legyen is, a parányi kutyákat amerikaiak fedezték fel Mexikóban.
Tulajdonságai
Nagy felálló füleivel a legapróbb neszt is meghallja, éppen ezért kiváló jelzőkutya. Aki felületesen ismeri és első megérzései alapján ítéli meg ezt a kutyafajtát, azt hiszi, hogy egy törékeny, visszahúzódó, csendes, kis szerény állatka a csivava. A valóságban igen harcias, a méreténél jóval nagyobb állatokat is megtámad.
Kutyaadatok 6.7.
Bernáthegyi:
Koponyáját erős csontozat jellemzi, orra nagy és fekete, szeme sötétbarna. Közepes méretű fülei arcára simulnak. Nyaka tömzsi, izmos. Szőrzete alapján megkülönböztetünk rövid szőrű és hosszú szőrű bernáthegyit. Szőrzetének színe: narancssárga, mahagóni, vörös, fehér.
Mérete: 61-80 cm magas.
Súlya: 75-80 kg.
Élettartama: 11 év.
Labrador:
Nevével ellentétben nem a Labrador-félszigetről származik, hanem Újfundlandról, ahol a jeges vízben a halászok segítője volt. Angliába 1820 körül vitték be Új-Fundlandból. Malesburg gróf látta őket a tengerben, ahogy a tengerészekkel a mély vízben halakat fogdostak. Tetszését megnyerte, s így került Angliába. 1887-ben kapta a labrador nevet, ekkor már Angliában mint vadászkutya aratott sikert. A századfordulón angol arisztokraták újfundlandikat egyéb retriever fajtákkal, pointerrel, és szetterekkel kereszteztek, így a tenyésztés során az ősénél rövidebb szőrű és finomabb testfelépítésű egyedek alakultak ki.
Marmagassága:
54-56 cm (kan)
52-54 cm (szuka)
Súlya: 27-32 kg.
Szőrzete rövidebb,tömörebb,mint Golden Retriever-é.Szőre színe:fekete,zsemle és barna színű.Az a lényeg,hogy sohasem lehet foltokkal,csakis egysznű Labradort fogadnak el.Egyszerűen megbabonázza az embereket a gyönyörű tekintetével,a két szép mogyoróbarna szemével,még az is belészeret,aki eddig tudomást sem vett az ebekről.Könnyedéntartható fajta,de azért hétvégeként(lgalább)neki is jár egy jó kiadós séta,nagyon szereti a kirámdulásokat,hegymászásokat is.Ha kell,ott fekszik a gazdája mellett,de ha kell,akkor nagyon energikus is tud lenni.Vigyázni kell az etetéssel,nem kell túl sok ételt adni neki,mert így elhízik könnyen.Középtermetű fajták közé tartozik.Imádja a családját,a gyerekeket is nagyon szereti,nem kell félteni tőlük,mert még a fül-farok ráncigálást is könnyen eltűri.Nagyon könnyedén tanul és elég magas az intelligenciája.Nem annyira jó házörzőnek,hisz éveken keresztül azt tanították neki,hogy az erős állkapcsát ne használja,hiszem a vadászatokon nagyon ügyes és egy kis sebet sem ejt a vadban,szinte egy tojást is oda utdna a gazdájának vinni úgy hogy nem lenne semmi baja sem.Érdemes kihasználni sokoldalúságát,mert ezt a fajtát szinte mindenre lehet használni.De az sem
Kutyaadatok 8.9.
Yorki:
Hosszú szőrű terrier, a szőrzet nagyon sima és a test két oldalán egyenletesen lelóg. A választék az orrtól a farok végéig terjed.Nagyon tömör (kompakt) és elegáns, egyenes testtartású, jelentőségteljes a kisugárzása. Megjelenése életerőt sugároz, teste arányos.
Fej
Koponya: kicsi és lapos, nem túl kiemelkedő vagy ívelt.Fej:Némely kutyáknál kissé hegyes.Általában lapos.
Arc
Orra nem túl hosszú, orrtüköre fekete. Tökéletes, szabályos és teljes harapása. A felső fogak szorosan illeszkednek az alsóakhoz és derékszöget alkotnak az állkapoccsal. A fogak egyenletesen helyezkednek el az állkapcson. Szemei közepes méretűek, sötétek, csillogóak, élénk tekintetűek és egyenesen előre néznek. Nem túl előreugróak. A szemhéjak sötét színűek. Fülei kisméretűek, V-alakúak, egyenesen állnak,nem túl messze egymástól, rövid és nagyon sötét tan-színű szőrzettel borítottak.
Nyak
Szépen nyújtott, egyenes tartású nyak.
Test
Tömör (kompakt)
Hát
vízszintes
Ágyék
jól kitartott.
Bordák
mérsékelten íveltek.
Farok
Áltatlában kurtított/vágott. Vágott: Közepes hosszúságúra kurtított, sűrű szőrzettel fedett. A szőrzet színe a test többi részéhez képest sötétebb kék, különösen a farokvégen. A hát vonalánál kicsit magasabban hordott.
Vágatlan: Sűrű szőrzettel fedett. A szőrzet színe a test többi részéhez képest sötétebb , különösen a farokvégen. A hát vonalánál kicsit magasabban hordott. Lehetőleg minél egyenesebb. Hosszúsága kiegyensúlyozott összképet ad.
Mellső végtagok
Egyenes tartásúak, arany tan színű szőrzettel fedettek. A szőrzet a végén néhány árnyalattal világosabb, mint a gyökerénél, a tan-szín nem terjedhet a térdízület fölé. Vállak: jól fekvőek.
Hátsó végtagok
Hátulról nézve teljesen egyenesen állnak, a térdek csak mérsékelten fordulnak el. Sűrűn fedettek arany tan színű szőrrel, a szőrzet a végén néhány árnyalattal világosabb, mint a gyökerénél, a tan-színezet nem terjedhet a térdízület fölé.Némely példánynak hátsó végtagjai(világosabb)acélkékes árnyalatú.
Mancsok
Kerek formájúak, a körmök feketék.A körmök igen nagyra meg tudnak nőni.
Mozgása
Lendületes; elölről és hátulról nézve szimmetrikusan és egyenes vonalon haladó.
Szőrzete
A testen mérsékelten hosszú, tökéletesen egyenes (nem hullámos), fényes, selymes szerkezetű, nem gyapjas. A fejen hosszú, arany tan-színű, mélyebb árnyalatú a fej két oldalán, a gyökerénél és az orron, ahol nagyon hosszú. A fej szőrzetének tan színe semmiképpen nem terjedhet ki a nyakra, a sötét vagy kormos színű szőrzet nem keveredhet a tan-színűvel. Színezet: A nyakszirttől a farok végéig sötét acélkék (nem ezüstös kék) szőrzet borítja a testet, melybe nem keveredhet fakó, bronzszínű vagy sötét árnyalat. A mellkason sűrű, fényes tan-színű szőrzet. A tan-színű szőrzet a gyökerénél sötétebb, mint a szőrszál közepén, a vége felé egyre világosabb.
Súlya
Kölyök korban általában 100 dkg alatt,felnőtt korban pedig 1,5 kg-tól fejlődnek tovább a kutyák.A testtömegük nem haladhatja meg a 3.1 kg-ot. Némely országokban 2.5 kg alatt nem engedélyezett a fajta tenyésztése.
Kínai kopaszkutya:
A kínai kopasz kutya (chinese crested dog) két változatban fordul elô: a finom csontozatú, könnyebb „ôztípus” és a zömökebb, nehezebb csontozatú változat. Az 5,5 kg-os súlyhatárt azonban a legnehezebb egyedek sem léphetik át. A fajta lényegére a német név mutat rá a legjobban: „Chinesischer Schopfhund”. A jól fejlett „harisnyán” és a jelentôs farokzászlón túl ugyanis tekintélyes „frizurával”, üstökkel rendelkezik. A fülbojtok megengedettek, de nem kívánatosak. A fajta a kommunista jelszónak köszönhetôen – „A kutyák a levesesfazékba valók!” – hazájában kiveszett. Pedig ôsidôk óta tenyésztették két változatban is. A „templomi kutya” kb. 7 kg súlyú lehetett, koponyáját szôrbóbita, farkát bojt díszítette, lába majomlábszerű volt. A buddhista szerzetesek tenyésztették, óvták. Magatartásukból jóserejű válaszokat következtettek ki, s reumatikus eredetű betegségek gyógyításában is használták ôket. A legrégebbi leírások az 1200-as évekbôl maradtak ránk. Ezek szerint a fôrangúak körében „kicsiny lovaknak” is nevezett jószágok igen megbecsült, értékes lények voltak, s maguk is fôrangú életet éltek.